A Pyxis Nautica tervei alapján alakították át a Telenor flagship store-ját az Astorián, és már további üzletek átépítésén dolgoznak országszerte. Monori László és Valastyán Igor a koncepcióalkotásról, és arról mesél, hogy hogyan lesz egy ötletből egy nemzetközi multi üzleteire kiterjeszthető arculat.
Nagyjából egy éve írt ki a Telenor egy meghívásos pályázatot két flagship store-jának átalakítására, melynek irányvonalai alapján látványterveket és ötleteket vártak a pályázóktól. Pont egy elég sűrű időszakunk volt a cégnél, folyamatosan halogattuk a feladatot. Végül egy héttel a leadás előtt úgy döntöttünk, hogy tartunk egy alkotóhetet, amikor mindannyian félreteszünk mindent, és egy teljes hétig kizárólag erre a workshopra koncentrálunk. Meg is lett az eredménye, mert mindenki jutalomként gondolt a feladatra, ami a végeredményen is érződött. Hamarosan hívtak is minket, hogy mi nyertünk.
Volt egy alapkoncepció, elindultunk egy úton, aztán mindig körbeálltuk egyvalaki monitorját, és közösen ötleteltünk. Abszolút csapatmunka folyt, mert ahogy Laci mondja, „lehet, hogy az első lépésnél hatan hat irányba indulunk, de utána közösen kiválasztjuk azt az utat, amiben mindannyian perspektívát látunk.” A további ötleteket folyamatosan belegyúrjuk a nyertes gondolatba, és minden kis változtatást külön szakértünk, vizsgálunk, folyamatos interakcióban vagyunk a modellel.
A koncepciónk lényege az volt, hogy az ügyfelek inkább úgy érezzék, hogy egy barátságos, kávézó hangulatú térbe érkeznek egy rideg, ügyintézésre szolgáló, hightech üzlet helyett.
Eredetileg 300 négyzetméter megtervezésére szólt a feladat, de a kivitelezés kezdetekor a megrendelő úgy döntött, hogy a back office részt is hozzáveszi, ami további mintegy száz négyzetmétert jelentett. Az üzlethelyiség óriási tere nem csak a designban, hanem funkcióját tekintve is átalakításon ment át. A korábbi üzletteret az irányvonalak alapján két részre osztottuk, az egyik oldalán az üzlet megújulva működik tovább, a másikon pedig új tartalommal felruházva, a telco funkciók határait túllépve új tér nyílik: open working space-t alakítottunk ki, amelyet a biztonságra figyelve nemsokára nagyközönség is birtokba vehet. A back office teréből egy nagyobb részt a Telenor szintén a jövőbeli ügyfeleknek adott át: egy négy- és egy nyolcfős tárgyalót, valamint egy konferenciatermet is kialakított.
Az izgalmas részletképzési lehetőségek és a barátságos hangulat kedvéért nyír rétegelt lemezt használtunk a falakon, és a bútorok is ebből készültek. „A hagyományos, sorozatgyártott, laminált bútorokhoz képest ez annyiban izgalmasabb, hogy egy réteges szerkezet tárul fel, amikor vágja az ember. Emiatt az élek, nyílások, perforációk, kábeláteresztők mind-mind izgalmas képet mutatnak” – mondta Laci.
Már a koncepcióalkotáskor erre az anyagra esett a választás, amit az asztalos mérsékelt örömmel fogadott, ugyanis nem szerves része a hagyományos asztalosmunkának. Ez az anyag „nagyobb odafigyelést igényel, ha azt akarjuk, hogy szépek legyenek a részletek – jegyezte meg Igor. – A felületeken mindenhol más a mintázat, nem nyomtatott, mint a bútorlapoknál. A legjobban az élképzéseknél jelenik meg a rétegelt lemez, ahol nem 45 fokos gérbe vágott kapcsolatokat alkalmaztunk, hanem 90 fokban találkoznak a lemezek.”
A nyír rétegeltlemezek az elegáns, kissé hűvösebb antracit felületeket puhítják, teszik otthonossá. De ugyanolyan fontos a sok növény, illetve a növényvilágító lámpák pasztell színei, amelyek oldják a betonszerű strukturált vakolatot, és az antracit felületeket. „Nagyon sok termékkihelyezéssel, képernyővel, világító logóval számoltunk, ezért próbáltuk a lehető legjobban neutrálissá formálni a környezetet, hogy ne egy zajos végeredményt kapjunk” – mondja Laci. Ez a design sokáig megállja a helyét, és így újabb és újabb brandtartalommal is kompatibilis.
A Telenor egy profi, fiatalos és konstruktív projektcsapatot delegált a tervek véglegesítéséhez. A leadott kialakítástervnek szinte csak finomhangolásra volt szüksége, valamint a Telenor technikai igényeihez (screen kihelyezések, áruvédelem, beléptetések megoldása) kellett igazítanunk azokat. A Pyxis felelt az elektromos és épületgépészeti tervekért is, továbbá projektmenedzseri feladatokat is ellátott a projektelőkészítés és a kivitelezés alatt.
Az egész olyan gyorsan, lendületesen történt, hogy egy kívülálló azt gondolhatná, nem is szembesült igazán komoly kihívással a csapat. De ez nem igaz.
„Amikor a kiviteli terv fázisba érkezett a dolog, és megérkeztek a Telenor által használt standard áruvédelemi megoldások, biztonsági protokollok, akkor egy irdatlan kábelmennyiséggel találtuk szembe magunkat, amit el kellett rejtenünk valahol. Elég nagy challenge volt kitalálni, hogyan oldhatjuk meg ezt szépen, hogyan tüntessük el anélkül, hogy csorbát szenvedne a bútorok megjelenése – árulta el Igor. – Nagy furfangokra nem volt szükség, de a megszokottól kicsit eltérő megoldásokat kellett kitalálnunk; egyszerű, kivitelezhető ötleteket, amik azt a látványt hozzák, amit akartunk.”
Egy ilyen flagship store megtervezése önmagában is nagy kihívás és szép eredmény, de a designcsapat és a Telenor máris továbblépett: jelenleg épp azon dolgozunk, hogy hogyan lehet ezt a designt egy nagy mennyiségben gyártható, méretgazdaságos, nagyjából moduláris rendszerben tovább vinni. Máris további öt – kisebb, vidéki – üzlet tervein dolgozunk, amelyek kivitelezése hamarosan megkezdődik.
Fotó: Jaksa Bálint / Archition