top of page
Keresés

Mikor kell építész?

Mik az építész feladatai? Mikor kell építész tervezőt bevonni? Milyen tervfázisok vannak? Mikor kell építési engedély? Az építész válaszol.


Ha új épületet építenél, vagy meglévő épületet szeretnél átalakítani, átépíteni, akkor építész segítségét kell igénybe venned. Az építésznek kamarai tagsággal és tervezői jogosultsággal kell rendelkeznie. Az építész jogosultságát a Magyar Építész Kamara névjegyzékében tudod lekérdezni.




Új épület építése


Ha új épületet szeretnél építeni, azaz zöldmezős beruházást tervezel, akkor már telekválasztás előtt érdemes építésszel konzultálnod, hiszen nem minden telekre lehet építeni, és az építési telkeken belül is sok változó paraméter van, ami korlátozza, hogy mit építhetsz a telekre.


Az építész megvizsgálja az igényeidet, a telek méretét, földrajzi adottságait, és a szabályozási környezetet. Ezek ismerete alapján javasol egy beépítési koncepciót. Ha abban megállapodtok, akkor készít egy vázlattervet, ami már pontosabban tartalmazza a tervezendő épület helyiségeit, méreteit, felhasználandó anyagokat, szerkezeteket, a terephez való igazodását.


A vázlattervet érdemes konzultálni a település főépítészével, mert a továbbiakban szükség lesz tőle egy nyilatkozatra, mely szerint a tervezendő épület illeszkedik a településképbe. Tehát az építész feladata az is, hogy az épület figyelembe vegye a környezet, az utca és a településrész karakterét.


Meglévő épület átalakítása


Meglévő épület átépítésénél bonyolultabb a helyzet, hiszen azt meg kell vizsgálni építészetileg, statikailag, tehát az első feladat azt tisztázni, hogy alkalmas-e a meglévő épület a megrendelő céljaira, állékony-e, gazdaságosan átalakítható-e. Jól átgondolt átépítéssel sok pénz megtakarítható (bontás, szerkezetépítés), de bizonyos esetekben pedig csak bonyolítja az építési feladatot a meglévő szerkezetekhez való igazodás. Ilyen esetekben tartószerkezeti tervező bevonása is szükséges, mert a szerkezet állapotát ő tudja pontosan felmérni.


Engedélyezés


Ha megszületik a megrendelő és a főépítész által is elfogadott vázlatterv, akkor engedélyezési tervet vagy lakóépületek esetében egyszerű bejelentési tervet kell készíteni.


Ezek a tervdokumentációk egyrészt részletesebb információkat tartalmaznak (pl. rétegrendek, pontos építési anyagok, burkolatok stb.), másrészt a hatóságnak szólnak, akik ez alapján építési engedélyt vagy a bejelentés tudomásulvételét kiadják, tehát hatóságilag hozzájárulnak a tervezett építési tevékenységhez. A tervdokumentációk elkészítéséhez további szakági tervezőket is be kell vonni: tartószerkezeti tervező (statikus), épületgépész és épületvillamossági tervezőket mindenképpen, de nagyobb, bonyolultabb épületeknél további kollégákra is szükség lehet (pl. tűzvédelmi tervező, út- és közműtervező stb.) A bevonandó szaktervezők szükségességét az építész dönti el, és ő vonja be őket a projektbe, hacsak a megrendelőnek nincs saját ilyen ismerőse, partnere.



Kiviteli terv


Kiviteli tervet bizonyos esetekben kötelező készíttetni, de minden építési beruházához javasolt.

A kiviteli terv az engedélyezési terv alapján készített részletes műszaki dokumentáció, mely tartalmazza a beépítésre kerülő összes szerkezet, elem, megoldás műszaki paraméterét, specifikációját, mennyiségét, azok részletrajzait. A kiviteli terv része az árazatlan (vagy akár árazott) költségvetés kiírás, amely a versenyző kivitelezők által beárazható, ezáltal azonos műszaki tartalomra adott árajánlatuk összehasonlítható.


Mikor kötelező kiviteli terv készítése?


  • Ha az épület engedélyköteles, azaz engedélyezési terv készült hozzá

  • Ha az épület tartószerkezete monolit vasbeton szerkezetű

  • Ha az épület tartószerkezetének támaszköze 5,4 méter vagy több


Részletesebben lásd a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. paragrafusában.


Engedély nélkül végezhető építési tevékenységek


Bizonyos esetekben engedély nélkül is végezhető építési tevékenység, tehát ezekhez a munkákhoz nem is feltétlenül kell építész jogosultságú vagy végzettségű tervező, persze építési terv ekkor is szükséges.


Mikor nem kell engedély?


  • Szabadon álló építmény átalakítása, felújítása, korszerűsítése

  • Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, felületképzésének megváltoztatása

  • Új kémény létesítése

  • Előtető építése

  • Max 1,5m magas támfal építése

  • Medence építése

  • Kerítés, kerti építmény, járda

  • Napelem, napkollektor telepítése


Részletesebben lásd a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében.


Művezetés


Az építész feladata a tervezés végeztével sem ér véget, hiszen felkérhető az építkezés közben történő tervezői művezetésre, mely során ellenőrzi, hogy az építészeti koncepció és a betervezett szerkezetek, megoldások terv szerint valósulnak-e meg. A megbízó igénybe vehet (bizonyos esetekben kötelező) műszaki ellenőrt, aki ugyanezt ellenőrzi, de a kivitelezőtől és a tervezőtől függetlenül, aki kifejezetten a megrendelő érdekét képviseli az építkezés során. Az építész saját maga által tervezett épületénél tervezői művezetést végezhet, műszaki ellenőrzést azonban csak ahhoz szükséges külön jogosultsággal.


1 526 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page