A játékos ember háza Pécsett
Az ember tágabb vagy szűkebb élettere jó esetben saját személyes nézőpontja, vélekedésének képe a világ dolgairól, addigi tapasztalatainak, élményeinek archívuma, mindennapi játéktere. Képzelt galaxisa, egyéni pillanatképe, amelynek középpontjában maga a szemlélődő áll. Ebből a szubjektív nézőpontból ágazik ki minden, a személyes galaxis laza spirál karjain sorban rajzolódnak ki funkciók, színek, formák. A fontosabb tartalmak kiemelése és a kevésbé fontosak összeolvasztása jellemzi e ház téralkotó játékát. A terület és a ház középpontját egy két emelet magas, üvegfedésű hengeres tér alkotja. Ez a fókusz, a galaxis középpontja, ide gravitál minden.
Berendezésétől függően lehet klasszikus értelemben vett nappali tér, de átrendezve elláthat bármilyen más funkciót. Egy nagyobb családi vacsora, de egy kiállítás megnyitója is elképzelhető itt. Teljesen kiürítve pedig az elmélyült alkotás terévé is változhat műteremként. A henger falain különállóan két lépcsőkar emelkedik, ezek az emeleti lakrészekhez vezetnek és spirális íveikkel egy jellemző fő nézetet határoznak meg a ház fókuszában. A lépcsőfokok a körből leágazó terek mellett elhaladva izgalmas mennyezeti geometriává alakulnak és legyezőszerű mennyezettel fedik az előteret és konyhát, mintegy visszakapcsolva azokat a középpontba.